Két fajta állapot létezik az irodai rabszolga életében az évben, amikor túl szar az idő, ahoz hogy dolgozzon, meg amikor túl jó az idő hogy dolgozzon. Most a szerencsésebb 2. szezont kezdjük lassan élni. Ez bizony a hosszú ebédek és a szomszéd irodában dolgozó, netán az iroda előtt semmittevő egyetemista csajok stírölésével telik javarészt.

Mivel egy pár hónapja közelebb lakom a munkatáborhoz és itt a jobb idő bevezettem a nyári munkábajárást; később megyek be és korábban eljövök. Persze ez csupán annyit tesz, hogy nem 30, hanem csak 5 túlórám van egy hónapban, amit term. nem fizetnek ki. Nesze bazmeg rugalmas munkarend. Mindegy. Még egy hónap és az emeletről beleleshetünk a blúzokba, kukkolhatjuk a kolléganők lábát, farát egy egy jól sikerült mozdulatuknál, s közben őszinte mosollyal nyugtázhatjuk, hogy minden rosszban van valami jó.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.